Ezúttal szamárbőr királyfi ismert meséjén keresztül szeretnélek inspirálni az önismereti utazásra. Hogyan lett a szamárból királyfi, aki kilépett az őt alábecsülő környezetéből, végül igaza önmagává vált? Olvasd el az útját, a válságos pillanatait és azt, ahogyan beteljesült az álma.
Szamárbőr királyfi meséje
Egy meseszép, gazdag országban élt egy boldogtalan királyi pár. Mindenük megvolt, csupán egy dolog hiányzott: a gyermekáldás. Hosszú éveken át fohászkodtak, míg végre kívánságuk beteljesült, és született egy gyermekük. Nyomban elszállt viszont a boldogságuk, mikor meglátták, hogy nem is kisfiú, nem is kislány, hanem egy szamár jött a világra. Édesanyja elkeseredésében ki akarta vetni, ám a király megkegyelmezett, hiszen mégiscsak az ő gyermeke. Ezzel eldöntötték, hogy felnevelik úgy, mint az embergyermekeket. Hogy a szamár meg ne lássa soha magát – azt, hogy ő más, mint a többiek -, a király és a királyné elrendelte, hogy az országban semmisítsenek meg minden tükröt.
Telt-múlt az idő, a szamár iskolába járt, és felcseperedett. Vidáman élte életét, különösen a muzsikaszó tette boldoggá. El is határozta, hogy megtanul lanton játszani. A lantmester kinevette, hogy ugyan egy szamár hogyan volna képes zenélni, de mit volt mit tenni: megtanította. Nagy meglepetésére a szamár hamarosan szebben játszott a hangszeren még nála is.
Egyszer, mikor a szamár sétálgatott a városban, belepillantott egy kútba, és meglátta a tükörképét. Kétségbeesve jött rá, hogy hazugságban nevelkedett, hiszen ő nem ember, hanem szamár. Hirtelen azt sem tudta, hogy kicsoda ő valójában, csak azt, hogy világgá kell mennie – messze a titkoktól és a lekicsinylő, szánakozó pillantásoktól.
Hosszú ideig csatangolt, míg el nem ért egy másik országba. Először ott is kinevették, ám amint meghallották muzsikáját, tátva maradt a szájuk és betessékelték. Hamar híre ment a muzsikus szamárnak, és meghívták a királyi udvarba. Míg vendégeskedett, mindenki megkedvelte őt és a zenéjét, de egy idő után a szamárnak honvágya támadt. Ám király nem akarta elengedni, végül azzal sikerült maradásra bírnia, hogy hozzáadta feleségül szépséges lányát.
A menyegző után a király megparancsolta egy szolgájának, hogy leskelődjön az ifjú pár szobájában. Este a szolga nagy meglepetésére a szamár kibújt a bőréből, és alatta egy szemrevaló királyfi mutatkozott.
Másnap a szolga elmesélte a királynak, mit látott, és kiötölték, hogy legközelebb, amikor a királyfi kibújik a szamárbőrből, ellopják azt, hogy ne tudja újra felvenni. Így is tettek: aznap éjjel a király beosont a hálószobába, elcsente a szamárbőrt, és a tűzbe dobta. A következő naptól fogva a királyfi valódi képében élt tovább boldogan a királylánnyal.
Mit tanít a mese?
A kis szamár önismereti útja igazán akkor kezdődik el, amikor meglátja a víztükörben valódi énjét. Ekkor jön rá, hogy amit próbáltak vele jóindulatból elhitetni, az nem a valóság. Így hosszú útra indul, hogy megszabaduljon a titkoktól, a környezetéből jövő, végső soron ártalmas manipulációtól és az őt alábecsülő visszajelzésektől.
Egy idegen helyre megy, ahol tiszta lappal indulhat. Belépőkártyáját pedig az a művészet szolgáltatja, amire korábban nem tartották képesnek, pedig megvolt hozzá benne a tehetség. Ebben a környezetben talál rá igazi útjára, valósítja meg az álmait és bontakozik ki igazán.
Az ásványok gyógyító hatásai ezoterikus hagyományokon, tapasztalatokon és hiten alapulnak.
Egyetlen esetben sem helyettesíthetik a tudomány kínálta gyógymódokat.
Tekintsünk rájuk kiegészítő terápiaként.
